A kertmegi kertek alatt...

Gyűjtés éve

1906

Gyűjtötte

Bartók Béla

Dallamtípus

Új stílus

Tánctípus

Csárdás

Dalszöveg

A kertmegi kert alatt sétáltam,

Egy szép, barna, piros lányt találtam.

Tele volt a kötője hársfalevéllel,

Pici szája aranyos beszéddel.

Ha elmegyek,babám, a templomba,

Rozmaringszál hajlik a vállamra.

Rozmaringak oly széles, sej, a levele,

Rá van írva a szeretőm neve.

Virágos a kisangyalom ablaka.

Szombat este járok el alatta.

Éppen akkor sütött fel a fényes holdvilág,

Mikor mondtam, babám, jó éccakát.

A rozmaring ha le lesz aratva,

Babám udvarába lesz behordva,

vesd meg, babám, vesd meg a fehér ágyadat,

Hadd pihenem ki rajta magamat.

Az én babám lilaszín szoknyája,

Leveri a harmatot az alja.

Verd le, babám, verd le a gyenge harmatot,

Verd le a szívemből a bánatot.

Az én babám karjai, karjai

Nem akarnak hajlani, hajlani.

Meg kell annak hajlani, csuhaj, hajlani,

Ha meg akar ölelni, csókolni.

Hangfelvétel

Ehhez a népdalhoz nincsen elérhető hangfelvétel.

Kotta

Helyszín

Vésztő

Vésztő legérdekesebb idegenforgalmi látványossága a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely. A természetvédelmi területen a régészeti ásatások hétezer éves kultúra nyomait bizonyítják, valamint feltárták a Csolt nemzetség 11—12. századi monostorának romjait.

A település nevét Vejzetheu (Vejszető) néven a legkorábban 1350-ben említi írásos emlék.