Vésztő legérdekesebb idegenforgalmi látványossága a Vésztő-Mágori Történelmi Emlékhely. A természetvédelmi területen a régészeti ásatások hétezer éves kultúra nyomait bizonyítják, valamint feltárták a Csolt nemzetség 11—12. századi monostorának romjait.
A település nevét Vejzetheu (Vejszető) néven a legkorábban 1350-ben említi írásos emlék.
A kisvárost 1746-ban 80 szlovák ajkú, Rudnyánszki báró által idetelepített család alapította.
A városban több jelentős néprajzi gyűjtemény található, és gyógyfürdője is kedvelt.
Békés vármegye északi részén, a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyásánál fekszik Szeghalom.
Szeghalom hétezer éve lakott hely, Békés vármegye egyik legrégebbi települése.
A 15. század végén mezőváros volt, majd elnéptelenedett. 1711 óta folyamatosan lakták a települést, amely 1984-ben lett város.
A Berettyó jobb partján fekszik, de mellette megcsodálhatjuk Petőfi "tengersík" alföldi táját is.
A Hármas-Körös közelében, a kákafoki holtágnál fekszik Szarvas. Először Anonymus említi, Szarvashalom néven.
1720-ban báró Harruckern János György felvidéki jobbágyokat telepített ide.
A város nevezetes helye a Szarvasi Arborétum, amely a holtág mentén helyezkedik el. Mára hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteménye található itt, ahol száz évet megélt mocsári ciprusokat valamint mamutfenyőt is láthatunk a 82 hektárnyi területen.
Sarkad város Békés vármegye északkeleti részén, a Fekete-Körös jobb partján, Békéscsabától 30 km-re, Gyula városától 16 km-re fekszik.
A hajdúváros nevezetessége a központjában található, kilenc különleges fatoronnyal ékített, református templom.
A város helytörténeti múzeumában régészeti kiállítás mutatja be a népvándorlás korát, valamint a honfoglalás és török kori népek tárgyi emlékeit.
Pusztaföldvár Békés vármegye nyugati részén található., Orosházától 11 km-re, Békéscsabától 33 km-re fekszik.
A fellelhető régészeti leletek szerint, a Körös-Tisza-Maros köz táján, feltehetőleg 7500 évvel ezelőtt jelent meg az ember: a Körös-kultúrában már termesztettek gabonát.
A településnek nevet adó kettős sáncrendszer (földvár), az úgynevezett "Tatársánc" közel háromezer éves.
Gyula a térség legnépszerűbb fürdőhelye, turisztikai központja. A Fehér-Körös folyó bal partján terül el. Békés vármegye kedvelt üdülővárosa, mely egyben határátkelőhely is Románia felé.
Gyulán született Erkel Ferenc zeneszerző, Himnuszunk megzenésítője és a magyar nemzeti opera műfajának megteremtője. Szülőháza mamúzeum (Erkel Ferenc Emlékház).
A város impozáns látványossága a felé magasodó 600 éves gótikus, síkvidéki téglavár és a vízparton álló, nemrégiben felújított, barokk stílusban épült Almásy-kastély.
Bartók itt lelt rá gyűjteményének talán legismertebb dallamára: Elindultam szép hazámból…
Körösladány a Körös menti sík északi részén található. A Sebes-Körös egyik átkelőhelye. A régészeti feltárások szerint, a település 7000 éves múltra tekint vissza: a Körös-kultúra emberi közösségeinek nyomai ezt mutatják. A Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Házában megtekinthetők a környék népművészeti alkotásai is.
Békés vármegye egyik varázslatos vízpartja mentén, a Hármas-Körös bal partján fekszik. A települést 16 holtág szeli át, ezekre gyógyfürdő is épült.
1982-ben egyesült egymással Gyoma és Endrőd nagyközség, mely települések a régidők óta lakottak.
A Kettős-Körös partján található a település, Békéscsabától 13 km-re. Közigazgatásilag ide tartozik Szanazug, ahol közkedvelt üdülőtelep létesült a Fehér- és a Fekete-Körös összefolyásánál.
Az 1863-ban épült magtárépület agrártörténeti műemlék, Ybl Miklós építész alkotása.
A dobozi kastélypark ősfái 1979-ben természetvédelmi területté lettek nyilvánítva.
Bartók Béla Békés megyei gyűjteményének talán a legjelentősebb része Dobozról származik.
Két folyó, a Körös és a Berettyó által körülvett területen fekszik a település. Évezredek óta lakják, és már az 1330-as évekből maradtak fenn írásos emlékek. A Dévaványa elnevezést a török időktől fogva (16. század) ismerjük.
Dévaványa csodálatos természeti értéke a második Hortobágy, amely természetvédelmi területen hatalmas, gyógynövényekkel teli ősgyep él.
Már az újkőkorszaktól kezdve ismertek itt településnyomok, és régészeti kutatások bizonyítják, hogy az 1150-es években templomosfalu volt, Árpád-kori és erre épült középkori temploma is ismert. A török hódoltság után a terület báró Harruckern János Györgyé lett, aki bérbeadás útján hasznosította, főként Gyula város jobbágyai telepítették be a pusztát.
